_________________________________________________
109. zsoltár, 1-5. 7
Pap és király a MessiásÍgy szólt az Úr az én Uramhoz: †
„Jobbom felől foglalj helyet, *
† míg én ellenségeidet zsámolyul vetem lábad alá.”
Kinyújtja az Úr Sionból hatalmad vesszejét: *
„Ellenségeid közt uralkodjál!
Születésed napjától tiéd a királyság †
szentséges fényességben; *
a hajnalcsillag előtt szültelek téged.”
Megesküdött az Úr, és nem vonja vissza: *
„Pap vagy te mindörökké
Melkizedek rendje szerint.”
Az Úr áll a te jobbod felől, *
és eltiporja a királyokat haragja napján.
Patakból oltja útközben szomját, *
és újra fölemeli a fejét.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
_______________________________________________
110. zsoltár
Nagyszerűek az Úr műveiTeljes szívemből áldom az Urat, *
az igazak tanácsában és közösségében.
Nagyszerűek az Úr művei *
mindazok szemében, akik szeretik azokat.
Minden cselekedete dicsőséges és fönséges, *
és igazságossága örökre megmarad.
Csodatetteinek emléket állított, *
a jóságos és irgalmas Úr.
Az istenfélőknek eledelt adott; *
szövetségéről mindvégig megemlékezik.
Hatalmas csodákat tett népe előtt, †
hogy nekik adja a pogányok birtokát; *
hűség és igazság, amit keze művelt.
Parancsai mind szilárdak, †
megmaradnak örökre, *
hűségre és igazságra épülnek.
Népének szabadulást hozott, *
szövetséget kötött vele örökre.
Az ő neve szent és tiszteletre méltó; *
az Úr félelme a bölcsesség kezdete.
Bölcsekké válnak, akik őt félik; *
Isten dicsősége megmarad örökre.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
_________________________________________________
112. zsoltár
Dicsértessék az Úr neveDicsérjétek, Isten szolgái, *
dicsérjétek az Úr nevét.
Áldott legyen az Úr neve *
mostantól fogva mindörökké.
Dicsértessék az Úr neve *
napkelettől napnyugatig!
Fölséges az Isten minden nép fölött, *
dicsősége magasabb az egeknél.
Ki hasonlítható Istenünkhöz, az Úrhoz? †
A magasságokban áll a trónja, *
onnan tekint alá égre és földre.
Az elhagyatottat a porból magához vonja, *
fölemeli a szegényt a sárból,
hogy odaültesse a gazdagok közé, *
népének gazdagjai közé.
S aki gyermek nélkül élt házában, *
azt gyermekek boldog anyjává teszi.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
_________________________________________________
114. zsoltár
HálaadásSzeretem az Urat, *
mert meghallgatta esdeklő szavamat.
Hozzám fordította fülét, *
amikor segítségül hívtam a nehéz napokban.
A halál kötelékei körülfontak engem, *
és elértek az alvilág csapdái.
Gyötrelem és fájdalom várt rám mindenütt, †
az Úr nevét kiáltottam akkor: *
„Uram, mentsd meg az életem!”
Igazságos az Úr és jóságos, *
irgalmas hozzánk a mi Istenünk.
Oltalmába fogadja a gyöngét; *
nyomorult voltam, de ő fölemelt.
Lelkem, nyugodj meg újra, *
mert az Úr jót tett veled.
Megmentette életemet a haláltól, †
szememet a könnyhullatástól, *
és lábamat az elbukástól.
Az Úr előtt járhatok *
az élők földjén.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
__________________________________________
115. zsoltár
Hálaadás a templombanHiszek, bár gyakran mondtam: *
„Én nagyon nyomorult vagyok!”
És keservemben így is szóltam: *
„Hazug minden ember!”
Mit adhatnék én az Úrnak *
a sok jóért, amit ő nekem juttatott?
Fölemelem az üdvösség kelyhét, *
és segítségül hívom az Úr nevét.
Amit fogadtam az Úrnak, *
megadom egész népének színe előtt.
Becses dolog az Úr szemében *
szentjeinek halála!
Uram, én a te szolgád vagyok, *
a te szolgád, és szolgálód gyermeke.
Bilincseimet széjjeltörted, †
most hálaáldozatot mutatok be neked, *
és segítségül hívom az Úr nevét.
Amit fogadtam az Úrnak, *
megadom egész népének színe előtt,
az Úr házának udvarán, *
Jeruzsálem, falaid között!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
_________________________________________________
117. zsoltár
Az ujjongás és szabadulás énekeAdjatok hálát az Úrnak, mert jó, *
mert örökké szeret minket.
Mondja Izrael háza: Jó az Úr, *
mert örökké szeret minket.
Mondja Áron papi háza is, *
hogy örökké szeret minket.
Hirdessék azok is, akik félik az Urat, *
hogy örökké szeret minket.
Az Úrhoz fohászkodtam a szenvedés idején, *
meghallgatott, és tágas útra vezetett.
Velem van az én Uram, Istenem, *
mitől féljek, ember mit árthat nekem?
Velem van az Úr, aki mindenben segítőm, *
és megláthatom,
hogyan szégyenül meg ellenségem.
Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *
mint emberekben bizakodni.
Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *
mint hatalmasokban reménykedni.
Körülvettek mind a nemzetek, *
de az Úr nevében porba sújtom őket.
Szorongatnak minden oldalról, *
de az Úr nevében porba sújtom őket.
Körülvettek, mint a méhrajok, †
tüzük felém csapott, mint a rőzseláng, *
de az Úr nevében porba sújtom őket.
Nekem jöttek, ütlegeltek, már-már elestem, *
de az Úr felkarolt, és megsegített.
Az Úr erősségem és dicsőségem, *
ő lett az én szabadítóm.
Örömujjongástól és énektől hangosak *
az igazak sátrai.
Az Úr jobbja tett nagy dolgokat, †
az Úr jobbja emelt föl engem, *
az Úr jobbja művelt csodákat!
Nem halok meg, hanem élek, *
hogy hirdessem az Úr nagy tetteit.
Megfenyített az Úr és megpróbált, *
de nem adott halálra engem.
Tárjátok ki az igazak kapuit, *
bemegyek, hogy áldjam az Urat.
Az Úr kapuja, íme, itt van, *
de csak az igazak mennek át rajta.
Hálát adok, mert meghallgattál engem, *
te lettél szabadítóm.
A kő, amelyet az építők félredobtak, *
az lett a háznak szegletköve.
Mindezt az Úr vitte végbe, *
a csodát saját szemünkkel látjuk.
Ez az a nap, amelyet az Úr adott, *
hogy ujjongjunk és örvendezzünk.
Adj nekünk, Uram, szabadulást, *
adj nekünk, Uram, jólétet!
Áldott, aki az Úr nevében jön! *
Megáldunk az Úr házából titeket.
Isten az Úr, ő ragyog felettünk; *
álljatok sort lombos ágakkal
egészen az oltár szarváig!
Hálát adok neked, te vagy Istenem, *
magasztallak, Istenem, téged!
Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *
mert örökké szeret minket!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
_________________________________________________
Zsoltár 118. I.-XI. >>Tovább >>
Zsoltárok könyve 