__________________________________________________
133. zsoltár
Esti ima a templomban .Áldjátok az Urat mindnyájan, ti, az Úr szolgái, *
akik éjjelente az Úr házában álltok.
Tárjátok ki kezeteket szentélye felé, *
és áldjátok az Urat!
Áldjon meg téged az Úr Sionból, *
aki az eget és a földet alkotta!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
__________________________________________________
135. zsoltár
Húsvéti hálaénekAdjatok hálát az Úrnak, mert jó hozzánk, *
mert szeretete örökké megmarad.
Adjatok hálát az istenek Istenének, *
mert szeretete örökké megmarad.
Adjatok hálát az urak Urának, *
mert szeretete örökké megmarad.—
Aki egyedül tesz nagy csodákat, *
mert szeretete örökké megmarad.
Aki bölcsességgel alkotta meg az eget, *
mert szeretete örökké megmarad.
Aki a vizek fölé terítette a földet, *
mert szeretete örökké megmarad.
Aki megformálta a nagy égitesteket, *
mert szeretete örökké megmarad;
a napot, hogy uralkodjék a nappalon, *
mert szeretete örökké megmarad;
a holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak éjjel, *
mert szeretete örökké megmarad.
Aki Egyiptom elsőszülötteire lesújtott, *
mert szeretete örökké megmarad;
és kivezette közülük Izraelt, *
mert szeretete örökké megmarad;
erős kézzel és kiterjesztett karral, *
mert szeretete örökké megmarad.—
Aki kettéhasította a Vörös-tengert, *
mert szeretete örökké megmarad.
És átvezette a közepén Izraelt, *
mert szeretete örökké megmarad.
Aki a fáraót és hadát a Vörös-tengerbe vetette, *
mert szeretete örökké megmarad.
Aki a sivatagon átvezette népét, *
mert szeretete örökké megmarad.
Aki nagy királyokat vert meg, *
mert szeretete örökké megmarad;
és tönkrevert hatalmas királyokat, *
mert szeretete örökké megmarad;
Szichont, az amoriták királyát, *
mert szeretete örökké megmarad;
és Ogot, Básán királyát, *
mert szeretete örökké megmarad.
Földjüket pedig örökségül adta, *
mert szeretete örökké megmarad;
örökségül szolgájának, Izraelnek, *
mert szeretete örökké megmarad.—
Aki megalázottságunkban megemlékezik rólunk, *
mert szeretete örökké megmarad;
és ellenségeinktől megment minket, *
mert szeretete örökké megmarad.
Aki eledelt ad minden élőnek, *
mert szeretete örökké megmarad.—
Adjatok hálát az ég Urának, *
mert szeretete örökké megmarad.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
___________________________________________________
138. zsoltár,
Mindent lát az ÚrUram, te megvizsgálsz, és jól ismersz engem, *
tudod, ha leülök vagy ha fölkelek.
Messziről ismered gondolataimat, *
szemmel tartod jártomat-keltemet.
Jól látod minden utamat, †
hiszen szavam még el sem éri nyelvemet, *
íme, te már jól ismered, Uram.
Minden oldalról körülfogtál, *
és kezedet rajtam nyugtatod.
Csodálatos ezt tudnom, *
oly magasztos, hogy fel sem foghatom.
Lelked elől ugyan hová mehetnék? *
Színed elől hová futhatnék?
Ha fölszállnék az égbe, te ott vagy, *
ha a holtak hazájában pihennék, ott is jelen vagy.
Ha felölteném a hajnal szárnyait, *
és a tenger túlsó végén laknék,
oda is a te kezed vezetne, *
és jobbod tartana engem.
Ha azt mondom: „Sötétség rejtsen el, *
és boruljon éjbe körülöttem a fény!”
neked a sötétség akkor sem lesz sötét, †
s az éj világos, akár a nappal, *
sötétség és világosság neked ugyanaz.
Egész bensőmet te alkottad, *
anyám méhében te szőttél egybe engem.
Magasztallak, hogy oly csodásan alkottál; †
csodálatos minden műved, *
lelkem jól tudja ezt.
Csontjaim nem voltak rejtve előtted, †
amikor létrejöttem a rejtek ölén, *
és megformáltál az anyaföld mélyében.
Alaktalan voltam még, *
de szemeid már láttak engem,
és könyvedben írva állt minden napom: *
meghatároztad,
mielőtt egy is felvirradt volna közülük.
Gondolataid, Uram, mily mélységesek, *
és gazdagságuk mily mérhetetlen!
Ha megszámlálnám, több lenne, mint a homokszem, *
és ha végére érnék, még akkor is veled volnék.
Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet, *
próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat.
Nézd meg, nem járok-e téves úton, *
és vezess az örökkévalóság útján.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
___________________________________________________
140. zsoltár, 1-9
Imádság veszély idejénUram, hozzád kiáltok, siess hozzám, *
figyelj szavamra, amikor hozzád könyörgök!
Imádságom, mint a tömjénfüst szálljon eléd, *
kitárt kezem legyen esti áldozat!
Uram, állíts szájam elé őrséget, *
és ajkam kapujához rendelj védelmet!
Ne engedd, hogy szívem a bűnre hajoljon, *
hogy a cselszövőkkel szőjek gonosz terveket.
Hogy a gonosztevők társául ne szegődjem, *
dús lakomáikat meg sem ízlelem!
Az igaz, ha megfedd, szeretetből teszi, †
de a gonosz olajától fejem ne csillogjon, *
gonosztetteikkel szemben imádsággal
vértezem magam.
Ha bíráikat a kőszikláról letaszítják, *
kinyilvánul szavaik álnoksága.
Mint a széttört malomkődarabok
a földön szerteszét, *
úgy hevernek csontjaik az alvilág szájánál.
De én hozzád emelem fel szemem, Uram, Istenem, *
hozzád fordulok, ne hagyd elveszni lelkemet.
Őrizz meg a tőrtől, amit nekem vetettek, *
a gonosztevők csapdájától.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
___________________________________________________
Zsoltár 141. >> Tovább >>
Zsoltárok könyve 