4. zsoltár

Hálaadás

 

Halld meg kiáltásomat, igazságos Istenem, *
szorult helyzetemben segíts meg engem.
Könyörülj rajtam, *
és hallgasd meg imámat!

Meddig lesz még kemény a szívetek, emberek? *
Miért szeretitek a haszontalanságot,
meddig törekedtek még hazugságra?
Tudjátok meg: az Úr csodásan megmenti hívét; *
meghallgat az Úr, ha hozzá kiáltok.

Bár haragusztok, többé ne vétkezzetek! †
Szálljatok magatokba szívből, *
nyugovóra térve teremtsetek csendet.
Igaz áldozatot hozzatok, *
és bízzatok az Úrban!

Azt mondják sokan: „Ki részesít jóban minket?” *
Ragyogtasd ránk, Uram, arcod fényességét!
Szívembe nagyobb örömet öntöttél, *
mint azoknak, akik dúskálnak búzában
meg borban!
Alig térek nyugovóra, békében elalszom, *
mert biztonságot egyedül te adsz nekem, Uram.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.